CYRUS LIVINGSTONE: AZ UHU RÖPTE (BAGOLY A SÖTÉTBEN)
„Félve félj,
Ha jő az éj…”
Gyermekkoromban féltem a baglyoktól. Féltem átható, mindentudó tekintetüktől, s elnyújtott huhogásuktól, mely úgy hangzott, mint a túlvilág hívószava.
Féltem az erdőktől és az elhagyott romoktól, ahol baglyok tanyázhatnak. Féltem az éjszakától. Mert éjszaka a bagoly megszólal!
Az uhu a halálmadár, a Másvilág követe… s midőn megszólal, valaki távozik közülünk…
Évek teltek el, mire rájöttem, a félelemtől félek. A félelemtől, amely alkonyatkor kezdődik. A nappal számunkra csupán haladék, mielőtt az uhu újra kezdené röptét.
* * *
Komótosan ballagok az erdő mélye felé. Furcsa, már-már kéjes izgalom fog el, amint közelítek az ismerős, odvas fához, ahol az uhu vár rám. Oly méltóságteljesen ül az ágon, mint a bölcsesség rideg és rendíthetetlen szobra.
Már nem félek tőle. Hiszen immár magam vagyok a félelem!
Elővillannak fogaim, ahogy szívélyes mosollyal üdvözlöm. Az uhu, mintha jelre várt volna, lassan körözni kezd felettem.
Kisvártatva kinőnek bőrszárnyaim, ekkor követem őt.
Némán suhanunk a fellegek alatt karöltve... jobban mondva szárnyöltve!
Kezdődhet a vadászat!
Olyan vámpírsztori, ha nem tévedek. Azokat azért nem csípem, mert a csapból is az folyik, de ahogy megírtad, a stílusa tetszik, főleg az első fele a jó kis, hátborzongató, misztikus hangulatával.
VálaszTörlésLehet, hülye kérdés, de ez egy hosszabb novella eleje vagy ez a teljes hossza?
Köszönöm, hogy olvastad, és örülök, hogy tetszett!:)
VálaszTörlésMár kérdezték tőlem, hogy lesz-e folytatása, ami jogos, hiszen a vége nyitottra sikeredett. Eredetileg, csak ennyire szántam, "ujjgyakorlat" gyanánt a Lidércfényre (lásd: horror-feladatok/címek és írások), de nemrég elhatároztam, továbbgondolom az ötletet egy nagyobb terjedelmű íráshoz (hogy mikor készül el, azt egyelőre nem tudom).